Selejtek Szilvitől

Mikor nem újságot készítettünk a stégen lógtunk a többiekkel. Akkoriban csak délutánonként érkezett egy jókora zuhé. Ahogy jött, úgy ment is, ami a városban olyan volt, mint egy szauna kamra, az a folyóparton frissítő záporként hatott. A Mekong napról napra gyarapodott, és ha nem volt vendég, hát mi is élveztük a csodajármű előnyeit, és le-fel nyargalásztunk a sárgásan hömpölygő folyón. Történt egy nap, hogy ketten ültünk a Jet Skyn és a fiacskám vizisíelt megettünk, amikor egy kósza hullám megdobta és belezuppant a folyóba, a kötél pedig egy pillanat alatt rátekeredett a Seedoo meghajtó csavarjára és a jármű megállt. Persze történt ez ott, ahol a stégről már nem láttak minket, messze bent a vízen. Álltunk a folyó közepén, pontosabban az jó is lett volna, de szép ütemben sodródtunk a delta irányába. Mivel a fiam jó úszó volt, hamar utolért minket, és már hárman üldögéltünk az üzemképtelen járművön. Lelki szemeim előtt ott volt a delta. Kicsit aggódtam, hogy útlevél nincs nálam és lehet, hogy a vietnámi határőrök nem szívesen fogadnak majd, de hát a kaland, az kaland.

Rövid tanácskozás után eldöntöttük, hogy ki kell húznunk a Jetskyt a partra. Ezen a részen persze erősen kies és  elhanyagolt volt a partszakasz, és ráadásul magas a part, és csak sodródtunk, sodródtunk lefelé. Nagy levegőt vettem és már nem volt kétséges, hogy úszni fogok a Mekongban. Pedig megfogadtam, hogy mondhat bármit a Simon doki, ezt én kihagyom. Lyre gondoltam aki megnyugtatott, hogy erre már nincsenek krokodilok, de, hogy ki mindenki lakik a folyóban,  hát azért voltak kétségeim.. Beleloccsantunk a folyóba és elkezdtük húzni a járművet hárman a part felé. Mi még valahol a folyó közepén erőlködtünk, a táj meg csendesen úszott el mellettünk egyre meredekebb partokkal a semmibe. A viszonylag szimpatikusnak látszó helyek sorra elmaradtak, mi meg csak vonszoltuk a hajót. A jó hír, hogy még a delta előtt partot fogtunk, ahol megrendítően cupákos volt a part. Álltunk bokáig a trutymóban kezemben a vízisí, mint egyetlen védekező eszköz, a fiuk meg kínkeservesen kiemelték, mondhatni partra vonszolták a hajót. Partot értünk hát végre valahára, na, nem teljesen ilyenről álmodtunk. Rajtam egy darab úszódressz, amikor a helyi erkölcsös asszonyok, még a vállukat sem mutogatták.. Az egyik srácon az úszógatya felett volt egy sort, ő azt lekapta és meg fel, miután megszavaztuk, hogy menjek el segítségért. Úgy mezítlábasan nekivágtam a földeknek és igencsak serényen futva, helyenként pattogva átvágtam egy-két veteményesen és serényen imádkoztam, hogy a nagy melegben a skorpiók és kígyók biztos helyen hűsöljenek. Rövid ( nekem végtelennek tűnő ) vágta után elértem az országutat, fürdőruhában, sortban és mesztélláb.

 

Gyalogosan elindultam az út mentén visszafelé a bázisra nagy dudálások, integetések közepette. Mikor már a harmadik motoros taxi fékezett mellettem háromfogú tulajdonosával, hát mondok felszállok rá, mert a talpamnak nem tettek jót az út menti apró kavicsok. Női lovagló ülésben felpattantam a járműre és szerencsémre olyan lassan poroszkáltunk, hogy úgy éreztem, bármi is történjen , bármikor leugorhatok róla. Kis idő múltán nagy-nagy örömömre megpillantottam Lyt az út szélén, akinél szintén nem volt egy fillér sem, de kidumálta a sofőrömnél, hogy térítés mentesnek tekintse rövid, de igen tartalmas társaságomat. Nem semmi élmény lehettem, én fehér asszony fürdőruhástól a Phnom Penhi úton. Lyvel megosztottam a történteket, és úgy határoztunk, felkeressük a helyi francia szabadidő klubot és ott kérünk segítséget. Így is tettünk ,ahol megértően fogadtak, kaptunk is járművet, amivel visszatértünk a bázisra. Az ottmaradottak már enyhe pánikban voltak, s közösen végül is visszavontattuk a Seedoot a magyar stégre. Néhány napra megfeneklett az üzlet, míg újra üzemképessé varázsolták a hozzáértők a vízi szabadidős eszközt. Rájöttünk, hogy jobban jártunk volna, ha legalább két darab, kicsit használt járművel indítjuk be a vizes biznicet.

Kis leállás után szerencsére tovább folytatódott a mekongi klubélet, egészen szeptemberig, mikor a sok csapadék miatt téli álomra hajtotta fejét a jetsky és a klub is.

( folytatom)