Hát, hogy mint vagytok kedves Pistukám, gondoltok- e néha- néha rám? Így is kezdhetném a nagyoktól lopva , erősen szabadon értelmezve….Drága Pistám!
Tudod, a mi ismeretségünk majd harminc évre nyúlik vissza. Akkoriban csak én ismertelek téged Te rólam még nem is hallottál. Első látásra szimpatikus voltál és kedves, ráadásul még helyes és tehetséges is. Felfigyeltem rád, és fél szemmel mindig figyeltem, hogy mi is van veled. Örültem a sikereknek és drukkoltam a még nagyobb lehetőségekért.
Egyszer aztán, tán 17 éve személyesen is összetalálkoztunk. Attól kezdve már nemcsak én ismertelek téged, de te is tudtál már rólam. Egyoldalú barátságunk azonnal kétoldalúvá vált. „Barátság volt a mienk első látásra” Te kedves voltál és befogadó, én meg kedves és hálás a barátságodért. A kölcsönösség beköszönte után még jobban rajtad tartottam a szemem, hogy mi van veled emberileg is, szakmailag is.
A magánéletedben egy ragyogónak induló kapcsolatból csöppentél egy szomorú hullámvölgybe, ezt követően azonban beköszöntött a megérdemelt boldogság korszaka; kedves, szép feleség és két gyönyörű gyerek. Igaz, Pistukám, már nem kamasz fejjel fogtál a családalapításhoz, de Te olyan kortalan vagy, hogy őszülő fejjel is bírni fogod a srácaiddal az iramot!
Nem voltunk soha azok a sülve - főve együtt vagyunk barátok, de ahányszor találkoztunk, az számomra mindig egy ünnep volt, és úgy éreztem, neked is örömet okozott.!Szakmai életedet pedig folyamatosan nyomon követtem, követtük, és ahol tudtunk, ott segítettünk, szegényes eszközeinkkel hozzájárultunk, hogy tehetségedhez méltó kihívásokkal találd szembe magad. Emlékszel arra drága Pistám, mikor egyik évben részt vettünk együtt egy hazafias bálon, ahova azért mentünk, hogy egy tehetséges csapatnak adományokat gyűjtsünk? Arra is emlékszel, hogy a kiváló társaságot a bemutatott műsora után nem ültették a vendégek közé, hanem a konyha mellett szervírozták a báli vacsora helyett a paprikás krumplit, kovászos uborkával? Emlékszel, azt hittünk, hogy barátok közé jöttünk, de a serpenyős burgonya mellett is jókat mulattunk. Az már kevésbé volt vidám, hogy az ígéretek ellenére egy fillér támogatás sem érkezett, a magukat barátinak nevező hazafias társaságtól, pedig az urak sújtásos mentében, a hölgyek pedig magyaros estélyiben vigadtak?
Szerencsére a szakma mindig elismert szeretett, számon tartott, ha közel sem a tehetséged alapján megillető helyen! Egy idő után megtaláltak a komoly feladatok is, amik tisztes jövedelemmel is jártak. Ami késik, nem múlhat el, és előbb utóbb biztosan utolér a téged megillető szakmai elismerés is!!
Bár éppen a héten hallottam, hogy egy 80 éves zseniális, ma is aktív díszlettervező a mai napig nem kapta meg a Kossuth Díjat. Ebből látszik, hogy a kitüntetéseket nem csupán érdem szerint osztogatják, bár van, aki vissza is utasította, hogy nehogy kezet kelljen fognia különféle deklasszált elemekkel… Lehet, hogy téged is ezért kímélt eddig az élet, hogy ne kerüljél ilyen kellemetlen szituációba ? Ahogy hallom közös barátunk foglal egy helyet most a díj odaítélő bizottságban, így bizonyára jó esélyekkel indulsz te is a kandidátok között. Minden viccet félretéve, valóban meg is érdemelnéd! !
Drága Pistukám, mikor a vész setét fellegei megjelentek felettünk, akkor az első sokkos napok után, mikor azt sem tudtam, ébren vagyok vagy álmodom, felhívtalak. Felhívtalak, mert úgy tartottam, hogy a barátom vagy, hogy kiállsz értem, hogy felvállalsz és vannak kapcsolataid, hogy érdemben segítsél is. Két napig írogattam neked sms-ben a történéseket, és még csak nem is válaszoltál. Nekem, akkor már az is elég volt, hogy valakinek elmondhatom, aki tudja, hogy mindez hazugság, mert jól ismer minket. Közben arra gondoltam drága Pistám, hogy nincs bal meg jobb oldal, hanem emberek vannak: Jó emberek, meg nem jó emberek, és persze kicsit jó és kicsit rossz emberek is, meg vannak nagyon rosszak is…
Ami nincsen: minden baloldali ember rossz, és minden jobboldali ember jó kijelentés igazsága. Hiszen az ember jósága nem a politikai nézeteitől függ, hanem, hogy az általános egyenértékes értékrend mentén mit képvisel. Elég a tízparancsolatra gondolnunk és máris közös nevezőn lehetünk. Szóval én az gondoltam, hogy te Pistám, te egy jó ember vagy, és én, mi is jó emberek vagyunk, ami minket egy életre összeköt. Jöhet bármilyen párt, hatalom, mi összetartozunk, és mint eddig is, segítjük egymást jóban is rosszban is.Gondoltam én, rózsaszín leány regényeken nevelkedett leány, de jöttél akkor te Pistukám és a magad udvarias modorában közölted, hogy nem úgy van a világ rendje, ahogy én képzeltem. Mondtad drága barátom, hogy aki nem a megfelelő oldalon van, az csak rossz ember lehet, akkor is, ha nem a másik oldalon van, csak úgy van, és politikamentesen csak létezni próbál. Egyébként meg- mondtad- hagyjunk békét neked és családodnak, mert a mi problémánk helyett sokkal fontosabb problémák foglalkoztatnak.
Nos, akkor, ahogy mondani szokták, egy világ omlott össze bennem, hisz mindaz, amit addig a barátságról gondoltam egy pillanat alatt semmivé lett… Drága Pistukám, remélem, Te azért jól alszol, sikert, sikerre halmozol, és megjön a várva várt kitüntetés is.!
Biztos vagyok benne, hogy azért néha pár nagyon pocsék perced is van, mikor az eszedbe jutunk, mert tudom, hogy akkor nagyon szégyelled magad. Meg is van rá az okod!… Azért gondolj néha ránk! ….
