Ajánlom ezt mm-nek , aki sokkal jobb ember, mint amilyennek mutatja magát, de ezt az arcát majd mindenki előtt titokban tartja.
Azelőtt nemigen jártam egzotikus helyeken, ha csak a hajdanvolt Szovjetunió nem számít annak, mert ott majdnem jártam Ázsiában is. Jereván vendégszerető örményei az Ararátra mutatva jelezték, hogy a legendás hegy mögött kezdődik Ázsia. Ja és jártam Bodrumban is, amely az ókori világban a Halikarnasszosz nevet viselte és ez a gyönyörűen felépített üdülőhely már Elő-Ázsiában van. Itt a nagy hőség ellenére is patika tisztaság fogadta a finnyás „nyugati turistát”Szóval anyukámnak és férjemnek hála három hétre felmentést kaptam az anyai szolgálatból és azt vettem észre, hogy az ázsiai térség egyik legnépszerűbb országának fővárosában álltunk csomagjainkkal mi öten: Egy volt rendőr, Balázs, aki elénk jött Pnom Penből és hozzánk képest helyinek számított, egy mérnök - vállalkozó, Gábor, egy ismert újságíró Márton és egy ambiciózus ifjú vállalkozó Hunor. Akkoriban több ilyen tettre kész ifjút is ismertem, akik bizonyították, hogy hosszú tanulás nélkül is lehet sikeres valaki. Elég, ha az élet iskoláját ügyesen járja az ember, sima a modora és figyel, figyel nagyon.
Nem tudom, hogy most mi a helyzet, de akkortájt nagyon ügyeltek Bangkokban a turisták biztonságára így nem volt olyan pillanat, amikor féltem volna. Becuccoltunk egy kellemes hotelbe, ahol még egy parányi medence is volt, ami a magas páratartalmú hőségben kimondottan jól esett. Este megismertük, az ázsiai karaoket, mert ez a műfaj arrafelé már nagyon ’95-ben is nagyon népszerű volt. Tőlünk idegen, nekünk akkor nagyon furcsa, és persze magunkban jókat derültünk rajta. Manapság már nem múlhat el buli egy jó kis karaoke nélkül. Az utitársaimmal már az elején tisztáztuk, hogy én csupán turisztikai, ismerkedési célzattal és nem a másik iparág, a szexturizmus behatóbb tanulmányozására érkeztem, sőt azt is, hogy ilyesfajta gondoskodást senkitől sem várok . Ahogy leírom ez iszonyatosan hülyén hangzik, de ott és akkor értelme és tartalma is volt.…
Így aztán már az út kezdetén fiúsítva lettem.. Mivel egyedül nem szívesen közlekedtem, így mint a kolonc lógtam a fiúk nyakán, igyekezvén láthatatlanul ott lenni. Egy szőke Thaiföldön ugye szinte észrevétlen! Így együtt már első nap belekóstoltunk a város éjszakai világába is. Felkerestük „helyi „ idegenvezetőnk” vezényletével Bangkok szórakoztató negyedét, ahol valóban gyönyörű lányok táncoltak tömegével. Szép, finom, kifogástalan alakú és ijesztően erőszakos hölgyek koszorújában találtuk magunkat. Kiderült, hogy a hölgyek nagy családokat, apát, anyát és egy csomó testvért tartanak el az itt keresett pénzből, hát valahol érthető az erőszakosságuk…Mindenesetre deli dalia férfitársaim úgy vettek körül egy pillanat alatt, mint tyúkanyót a csibék, mert az ilyetén nyomulás még nekik is sok volt.
A szép fiatal nők azonban nem zavartatták magukat és sajátos angolsággal közölték, hogy bármilyen felállásban ágyba bújnak velünk. Én, mint hozzájuk képest éltesebb nő, sem képeztem akadályt. Első nap révén igen szemérmesek és visszafogottak voltunk, így a lányok más prédát kerestek helyettünk.
A kareokeban vigasztalódva másnap , mit Európában szocializálódott társaság elkezdtünk a város műemlékeivel ismerkedni. Előtte reggelit szereztünk, mert arrafelé nem divat a szálláshoz a reggeli tálalása. Csoda izgalmas hely Bangkok, amit hatalmas szutyok felhő övez (zett) és amelyet sok-sok kis csatorna hálózott be anno. Mostanra ebből csak a turista látványosság maradt, mozgó árusokkal, kígyófarmmal, elefánt sóval és ebédre hizlalt kopasz kutyával.( Ez a kopasz kutya, nem az a Kopasz kutya ). Izgalmas és egzotikus a város, ahol a az ellentétek bűvöltében élnek az emberek, fényűző gazdagság és akkor még 95-ben itthon nem ismert mélyszegénység egyaránt tetten érthető lépten nyomon.
Elegáns éttermek és luxus üzletek mellett az utcai árusok tömegei kínálják portékájukat. Utóbbi kajáldák nem ajánlottak az Európából érkezőknek, mert hiába a nagy higiénia a levegőben is benne vannak azok a baktériumok, amik az európai emberre kiválasztást fokozó hatást gyakorolhatnak Gyalog és tömeg közlekedve jártuk a várost és megnéztünk minden fontosnak vélt nevezetességet, kivéve az óriás fekvő Buddhát , mert az valahogy kimaradt. A néhány napos városnézés talán legérdekesebb része a hajókirándulás volt, mikor körbejártuk a hajóval bejárható részeket. Már vagy tíz perce a vízen voltunk, mikor rájöttem, hogy idegenvezetőnk angolul meséli a város történetét és mutatja be az utunkba kerülő nevezetességeket.
A víz felöl mindig más arcát mutatja egy város. Sajátos hangulatot kölcsönöz a folyó vagy holtág , és szinte olyanok a házak , palotácskák, mintha a vízen úsznának. Persze ott vannak kézzelfogható illúzióként a hajóval mozgó árusok, akik kedves erőszakossággal kínálják portékájukat. Mi nem vettünk semmit, mert azt az infót kaptuk, hogy „odaát” még ennél is olcsóbb minden. Pedig Bangkokban sem volt drágaság.
Tetszett a Thai főváros kedvenc járműve a tuk-tuk is, az meg nagyon, hogy ebben a hatalmas nyüzsiben félelem nélkül mászkálhattam.
Három nap múlva elbúcsúztunk Bangkoktól és elindultunk a szegény rokonhoz, Kambodzsába. Egy jóval szerényebb repülőtérre érkeztünk, ahol a magunkkal hozott fotó segítségével helyben vízumot váltottunk, és megkezdődött a kéthetes kaland a kmehreknél. Ahogy a repülőtéren a csomagjainkra vártunk, már éreztük, hogy a lét egy új dimenziójába érkeztünk. ( folytatom…)
