HTML

A várakozás idején- Poltár zenével és lélekkel

2012.12.06. 11:10 karikara

iványi.jpgMikulás előestéjén búcsúzott a 2012-es évtől a Poltár. Eredetileg vendég lett volna Várszegi Asztrik és Iványi Gábor, sajnos előbbit utolérte egy vírus, így beértük a Wesly János Főiskola rektorával és az Éjféli Kiáltás Gospel Kórussal, nem olyan volt, mint vártuk, de kár lett volna kihagyni.

Összegyűltünk sokan a továbbra is a főváros nem legszebb helyén székelő főiskola egyik termében, és kicsit csalódottak voltunk, hogy nem tudott eljönni Várszegi Asztrik. Nem ,mintha Iványi Gáborral bármi baj lenne, de így elmaradt egy izgalmas párbeszéd, amit a hazai hitélet két jeles személyiségével élhettünk volna át. Ilyen az élet, nem mindig azt kapjuk, amit szeretnénk, de ha elég rugalmasak vagyunk , akkor a megváltozott helyzetben is feltalálhatjuk magunkat és, ha igyekszünk megtaláljuk azt az élményt, amire vágytunk.

 

Az estet az Éjféli Kiáltás Gospel kórus (EKG) indította, akik muzsikájukkal ki kinyitották a szívünket, hisz Gospel jelentése evangélium, örömhír, így nem is tehet másként. Sokak szerint az ember és Isten között a legmagasabb szintű kommunikációs eszköz a zene. Van, amikor kevésnek bizonyul a szó vagy bármely más eszköz, hogy kifejezzük érzéseinket, és ekkor jön a dal….

Mi meg összegyűlt, keresztények, hitetlenek, zsidók, buddhisták, muszlimok ott ültünk együtt, hisz a dal ugyanahhoz az Istenhez szólt, mindegy, hogy ki milyen közvetítőkön keresztül tartja vele a kapcsolatot.  A kórus pedig szívből, szívvel énekelt és hamar feloldotta a műsorváltozás okozta csalódottságot.

 Majd kiült az asztalhoz Iványi Gábor, ki derekas termetével és nagy szakállával piros kabát és puttony nélkül is elhozta közénk a Mikulás hangulatát.

Mi tudtunk meg tőle? Sokat és keveset. Hiába távolodott el az aktív politizálástól, igazi politikus maradt, ki a kényes, aktuál- politikai kérdések alól ügyes fürgeséggel bújt ki, nem hiába a szavak embere. Inkább arról beszélt, ami neki fontos, vagy is fontos azoknak, akikért felelősséget vállalt.

Annak ellenére, hogy egyháza, a  Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) ez évtől már egyesületként kell , hogy működjön, Iványi töretlen hittel és az Istenbe vetett szilárd meggyőződéssel végzi tovább a számára kirótt feladatokat : Vezeti egyesületi egyházát, óvodákat, oktatási intézményeket működtet, s lehetőségeihez mérten támogatja a szegényeket a rászorulókat, időseket, hajléktalanokat.

Megtudhattuk azt is, hogy ebben az évben még több időt szántak az imára is, hisz gazdasági igazgatójával minden hónapban megköszönték a Teremtőnek, hogy fizetést tudnak adni annak a 800 embernek, akik a MET által fenntartott intézmények alkalmazásában állnak. Az is kiderült, hogy Iványi hite töretlen, harcol a jogaikért és hisz abban, hogy előbb utóbb a helyére kerülnek a dolgok.

Az élet őt igazolja, hisz apró örömök, kisebb nagyobb adományok érkeznek rendszeresen hozzájuk, bár sosem elég, így mindenfajta támogatást szívesen fogadnak, legyen az pénz, ruha élelmiszer, vagy bármilyen megunt, de még mások által használható holmi. Minden gazdára találhat, hisz ahogy mondta, közel százezer ember olyan szegénységben él ebben az országban, amit mi innen Budapestről fel sem tudunk fogni. Akik mindenkinél jobban várják a tavaszt, mikor már nem kell fűteni, mikor az erdőben gombászhatnak és összeszedhetik a természet vadon is termő gyümölcseit, ha képesek túlélni a fagyot, a hideget. Élnek ők egy olyan országban, amely a világ gazdagabbik harmadához tartozik, ha nem is az élbolyba, de annak alsó mezőnyébe. Beszélt arról is, hogy sok szegényebb országban boldogabbak az emberek, mert minket régen tép a balsors, s általában is pesszimistábbak vagyunk. Lehet, hogy ahol többet süt a napfény, és nem kell félni a fagyhaláltól az önmagában is boldogabbá tesz? Az is lehet, hogy jobbhoz szoktunk, és a lefelét mindig rosszul éli meg az ember fia, lánya?

Iványi legalább ötven százalékos esélyt ad az Együtt 2014-nek, és arról sincs meggyőződve, hogy ama bizonyos árok feltöltése a legutóbbi NEM demonstrációval ténylegesen megkezdődött.

Beszélt persze a karácsonyról, arról, hogy ilyenkor megnő az adakozási kedv és a szegények, hajléktalanok is egyszer-egyszer jól lakhatnak, mert így advent táján növekszik az emberek empátiája és adakozó kedve is.

Hallhattunk történeteket a Bibliából is, meg egy kis vallástörténetet, s még egy kicsit gyerekek is lehettünk, mivel a csizmánk nem volt makulátlanul tiszta kezünkbe kaptunk a télapó helyi megbízottjától, Iványi Gábortól egy kis mikulás csomagot.

Iványi Gábor tovább rohant egy megbeszélésre, mi meg szép karácsonyt és boldogabb új évet kívánva szétszéledtünk. Jövőre Veletek ugyanott! 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://sziliszolcsi.blog.hu/api/trackback/id/tr394950698

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása