A legutóbbi Poltár vendége Balázs Péter, volt külügyminiszter volt a Wesley János Lelkészképző Főiskolán egy szürke, novemberi estén, Jolán napján. Mi másról is eshetett volna szó, mint a külpolitikáról.
Így aztán Balázs Péterrel közösen bejártuk a világ nagy részét, szomszédoltunk, bekukkantottunk az EU-ba, átruccantunk az Egyesült Államokba, benéztünk a Közel- Keletre, jártunk a hagymakupolás orosz fővárosban, kihagyhatatlan volt egy kitérő Azerbajdzsánba, és egyik legújabb kedvencünk Kína is terítékre került.
Mikor elkezdődött az előadás és megláttam Balázs Péter javarészt kézzel írott jegyzeteit, eszembe jutott egy a Greenpeace diplomáciai botrány idején vele készült rádióinterjú, amiben elmondta, hogy egy óvatos diplomata az igazán fontos dolgokat sosem tartja számítógépen, inkább apró, kézzel írott cetliken dolgozik...
Az este egy rövid összefoglalóval indult, melyben végigszaladtunk a közelmúlt, a jelen történésein, majd következtek a kérdések. Természetesen e legtöbb szó az EU- ról, az Unió és Magyarország viszonyáról esett. Aki még nem vette észre, az megtudhatta, hogy ezt a közép-európai vircsaftot, ezeket a múltba nyúló, állandóan felfakadó sebeket, sértéseket és sértettséget Ausztrián túl már nem érti senki, mint ahogy a nagy Magyarország térképpel sem tudnak igazán mit kezdeni. Az jutott eszembe, mikor a nyolcvanas évek elején hazalátogattak Kanadában született és szocializálódott unokatestvéreim, és egy csomó dolog, ami nekünk természetes volt, az számukra felfoghatatlan. Ugyanúgy mi sem értettük, hogy mit rettegnek a munkahelyükért, miért tartanak otthon fegyvert stb...Ma már értem. Hisz más értékrendben nőttünk fel.
Olyan az EU, mint egy úri klub, ahol léteznek íratlan alapvetések, amik evidenciának számítanak, és mikor egy új klubtag érkezik, aki a padlóra köp, nem igazán tudnak vele a régiek mit kezdeni. A kevés jó hír közül az egyik az volt, hogy a diplomácia területén hordozzuk a Monarchia idején összegyűlt tapasztalatokat. Olyan ez, mint a genetika, valahogy öröklődik, s emiatt magabiztosabbak vagyunk, mint ahogy ezt a jelen Európájában betöltött helyünk és szerepünk indokolná.
Szóba jött, hogy az EU gépezete igen lassú, és óvatos, hisz a nagy döntésekhez egyetemleges akarat szükségeltetik, így ahelyett, hogy erőből lenyomnák egymás torkán elképzeléseiket, inkább addig gyúrják, míg minden ország meggyőződéssel egyezik bele az estleges változásokba. Kulcsszó a lobbizás, és az álmoskönyv szerint egy probléma végig viteléhez legalább hat társat ( ország) ajánlatos gyűjteni, amik közé kell két nagy is, lehetőleg Franciaország és Németország.
Előjött a pártérdek, a parlamenti frakciókkal szembeni, néha a racionalitásokat is felülíró lojalitás, hogy vannak közös ügyek, és belügyek. Utóbbiakat pedig az EU igyekszik a végsőkig tiszteletben tartani...Beszélgettünk a görögökről, a határon túliakról, és azok lehetőségeiről, a levélben történő választásokról, állampolgárságról, meg arról is, hogy valójában, hogyan tehetnénk jót a határainkon kívül élő honfitársakkal, hogy ott érezzék jól magukat, ahol megszülettek, ahol szüleik, nagyszüleik, rokonaik, barátaik élnek.
Kérdések kapcsán előjött az USA, ahol egyelőre még el vannak foglalva az elnökválasztás utóhatásaival, az új adminisztráció felállításával, és majd csak ezek elrendezése után tekintgetnek határaikon túlra is. Hogy Putyin és Orbán között mondjuk, úgy, hűvös a kapcsolat. Hogy húsz évvel előtte még csak öt szomszédunk volt, most meg hét van és napjainkban huszonnéggyel több országgal kell a diplomácia szintjén kommunikálnunk a közelben és egy kicsit távolabb.
Balázs Péter azt is elmondta, hogy nagy megtiszteltetés egy országot külügyminiszterként szolgálni.
Egy résztvevő ekképpen kommentálta az estet: „ Köszönjük, nem Balázs Péter tehet róla, hogy a lebilincselő intelligencia és sugárzó humanitás ellenére az est után sem látjuk biztatóbbnak a jövőt. .."
A mondat első felével egyetértek és a másodikkal is nagy részben. Annyit azért kaptunk a volt külügyminisztertől az együtt töltött idő után, hogy rájöjjünk, a segítség csak belülről jöhet.
Olyan ez, mintha Te nem szereted magad, hogy várod el, hogy mások szeressenek. Ez az összes önismereti tréning első mondata: Szeresd magad, ismerd meg magad, nézz magadba és változtass, s meglátod, hogy a változtatás meghozza a változást...
A következő Poltár 2012. december 5-én, Mikulás napja előtt lesz, a vendégek pedig Iványi Gábor és Várszegi Asztrik és egy Gospel kórus
